Új nőtörténeti könyvében Szécsi Noémi azt térképezi fel, hogy milyen nevelési, tanulási és szereplehetőségei voltak a magyar nőknek az előző századfordulón. Zárdákról, munkásnőkről és újrafelfedezendő írónőkről beszélgettünk vele.

Hogyan lesz közösségi tett a versírás, és hogyan tud önfegyelmet gyakorolni a szerkesztő – aki maga is költő – miközben más verseivel dolgozik? Vallomásos költészet és városi bóklászás, az emberben lakozó düh és a feldolgozás lehetetlensége. – A meghívás fennáll című podcastunk vendége Borsik Miklós volt, akit Nagy Gabriella és Szekeres Dóra kérdezett. 

Az idén tavasszal, 77 éves korában elhunyt, jelentős amerikai szerzőről több könyvének fordítójával és az életművet alaposan ismerő kritikussal beszélgettünk. 

A Litera negyedik klubestjén Boldizsár Ildikóval, Garaczi Lászlóval és Szőcs Petrával Greff András és Modor Bálint beszélgetett európai perspektívákról, befejezetlen folyamatokról, tréfás mesékről, medvékről, tehenekről és más érdekes kreatúrákról.

A német HKW által évente odaítélt Nemzetközi Irodalmi Díj díjadási gyakorlatának súlyos problémáival tele volt a sajtó. De vajon tényleg általános válságjelenségről van szó? Milyen folyamatok állhatnak amögött, hogy ilyen látványosan kilengett az inga? Mikor, mi, és hogyan változott meg? Erről kérdeztük médiakutató és író vendégeinket.

A Litera Klub negyedik klubestjén Saly Noémivel és Spiró Györggyel Jánossy Lajos és Nagy Gabriella beszélgetett többek közt Európáról, az uniós tagságunk húsz évéről és kilátásairól, egy tán életfogytig (át)írt regényről és arról, miként függnek össze a Tabáni Kakas étlapján szereplő ételféleségek Budával, Pesttel és Budapesttel. 

Ellenben című kritikai podcastunk kilencedik adását is a Három Hollóban közönség előtt rögzítettük és Buday Bálint, Fülöp Barnabás, Gregor Lilla és Modor Bálint beszélgetett Babarczy Eszter tavaly megjelent Néhány szabály a boldogsághoz című könyvéről. Hallgassák meg a beszélgetést! Babarczy Eszter legutóbbi könyvében megjelent novelláinak két ciklusa, vagy ha úgy tetszik, két kisregénye párhuzamosan futó sorozatként voltak korábban olvashatók a sajtóban. A változás kora című ciklus, amelyben egy 50-es éveiben járó elvált, egyedül élő nő hétköznapi tapasztalatai tárulnak fel hol keserű, hol groteszk, de mindig földközeli nézőpontból először nálunk, a Literán jelentek meg. A Mi ketten ciklus darabjai, amelyben egy szintén középkorú nő és egy roma lány összefonódó történetét követhetjük végig, pedig a Könyves Magazinban láttak napvilágot. A beszélgetésben többek között arra kerestük a választ, hogy mit ad ki így egymás mellé helyezve ez a két történet. Beszéltünk arról, mennyire szerencsés a Rasszista történet alcím a második kisregénynek, milyen kép rajzolódik ki a covid járvány utáni internetfüggő ötvenes éveit taposó nőről és meg lehet-e oldani rendszerszintű problémákat egyéni gyakorlatokkal, sok pénzzel és nagy lelkesedéssel. Hallgassák meg a beszélgetést!

Egy regény, amely bemutatja egy társadalomban működő elhallgatások és elhalgattatások rendszerét. A Litera Ahogy tetszik című kritikai podcastjában Claire Keegan Ilyen apróságok című regényéről Modor Bálint, Nagy Gabriella és Szekeres Dóra beszélgetett.

A Litera negyedik klubestjén Mán-Várhegyi Rékával és Dragomán Györggyel Szekeres Dóra és Owen Good beszélgetett többek közt a magyar EU-csatlakozás 20. évfordulójáról, az évforduló kapcsán érzett általános közhangulatról, a magyar irodalom külföldi érvényesülésének lehetőségeiről, és az est vezérmotívumaként szóba kerültek az erdélyi medvék is.

A könyv talán legerőteljesebb főcsapását elemeztük, a mai civilizációban bekövetkezett, a technológiai bumm által robbanásszerűen bekövetkezett válságot. – Idén jelent meg Almási Miklós: A tudás örömétől a szellemi vakságig (Írások a kultúra mámoráról és a műveltség leárazásáról) című esszékötete. A szerzővel beszélgettünk.

A Szemtanúk című kötet, valamint az Így történt-kiállítás olyan művészek eddig nagyrészt ismeretlen műveit mutatja be, amelyek 1945–48 között, vagyis a holokauszt magyarországi eseménysorával szinkronban vagy közvetlenül utána születtek. Farkas Zsófiával, a kötet szerkesztőjével, a kiállítás kurátorával beszélgettünk.

Merülés című podcastunk 10. adásának vendége Szűcs Teri, akinek március közepén jelent meg Visszatért hozzám az emlékezet című könyve a Magvető Kiadónál. A kötetben saját édesanyja demenciájának történetét meséli el, és ennél jóval többet: szó van benne a gondoskodás felemelő és gyötrő pillanatairól, méltóságról és arról, hogy történeteink csak addig léteznek, amíg van kinek elmesélni őket. Szűcs Terivel Szekeres Dóra beszélgetett.

Gyaloglás nélkül ritmustalan a gondolkodás, fonnyadt a költészet, és még a szép vadságokra is vakok maradunk - állította legalábbis 150 éve Henry David Thoreau, pedzegeti kortársunk, Frédéric Gros. A két filozófus magyarul megjelent gyaloglós könyveiről a Litera szerkesztői beszélgettek.

A Litera Klub harmadik klubestjén a Három Hollóban Bartók Imrével, Schein Gáborral és Závada Pállal – az olvasók beküldött kérdései alapján – Nagy Gabriella beszélgetett többek közt a történelmi témák és a jelen kapcsolatáról, a kibeszélés tiltásáról, a hagyományról és arról, befolyásolja-e a kritika íróink pályáját.

A Litera Klub harmadik klubestjén a Három Hollóban Karafiáth Orsolyával, Krusovszky Dénessel és Varró Dániellel – az olvasók beküldött kérdései alapján – Greff András és Modor Bálint beszélgetett többek közt arról, meg lehet-e élni az írásból, hogyan folytatódik a Túl a Maszat-hegyen, és mire jó a depresszió.

A Litera Klub harmadik klubestjén a Három Hollóban Bán Zsófiával és Németh Gáborral – az olvasók beküldött kérdései alapján – Szekeres Dóra és Jánossy Lajos beszélgetett. Szó esett elmentendő értékekről, jelentésteljes tárgyakról, alkalmi és impulzív írásról, munkáról és nem munkáról és még sok minden másról.

Merülés című podcastunk 9. adásában Fabiny Tamás evangélikus lelkésszel, teológussal Júdás, az elveszett tanítvány című könyvéről Jánossy Lajos beszélgetett többek között arról, hányféleképpen ismerhető meg Júdás alakja az evangéliumokból, valamint, hogy az áruló sorsa hogyan értelmezhető az egyik legsajátosabb, közösséget megbontó tragédiaként.

Február 23-án harmadik klubestünkkel visszatérünk a Három Hollóba, ahol tavaly júniusban a Litera Klub első eseményén tizenöt író olvasott fel. Ott hangzott el Darvasi László előadásában Szív Ernő Az író nyolcvanéves című tárcája is. Ha szeretnél hasonló felolvasásokat meghallgatni, gyere el klubestünkre, ahol választ kapsz kérdéseidre is. Ha tetszett a felvétel, várunk a klubban, lépj be, és támogass!

Február 23-án harmadik klubestünkkel visszatérünk a Három Hollóba, ahol tavaly júniusban a Litera Klub első eseményén tizenöt író olvasott fel. Ott hangzott el Németh Gábor A jóslat című írása is. Ha szeretnél hasonló felolvasásokat meghallgatni, gyere el klubestünkre, ahol választ kapsz kérdéseidre is. Ha tetszett a felvétel, várunk a klubban, lépj be, és támogass!

Február 23-án harmadik klubestünkkel visszatérünk a Három Hollóba, ahol tavaly júniusban a Litera Klub első eseményén tizenöt író olvasott fel. Ott hangzott el Parti Nagy Lajos Szívlapát (holaha zanzák) című verse is. Ha szeretnél hasonló felolvasásokat meghallgatni, gyere el klubestünkre, ahol választ kapsz kérdéseidre is. Ha tetszett a felvétel, várunk a klubban, lépj be, és támogass!

Február 23-án harmadik klubestünkkel visszatérünk a Három Hollóba, ahol tavaly júniusban a Litera Klub első eseményén tizenöt író olvasott fel. Ott hangzott el Kukorelly Endre előadásában Tasnády Attila Csönd című verse is. Ha szeretnél hasonló felolvasásokat meghallgatni, gyere el klubestünkre, ahol választ kapsz kérdéseidre is. Ha tetszett a felvétel, várunk a klubban, lépj be, és támogass!

Ellenben című kritikai podcastunk nyolcadik adását a Három Hollóban közönség előtt rögzítettük és Buday Bálint, Fülöp Barnabás, Gregor Lilla és Modor Bálint beszélgetett Varró Dániel Túl a Maszat-hegyen 2. című verses meseregényéről. Hallgassák meg a beszélgetést! Az Ellenben Három Hollóból jelentkező adásában is az olvasmányélmény felől közelítettünk a vizsgálatunk tárgyául választott könyvhöz, Varró Dániel húsz évvel az első rész után megírt Túl a Maszat-hegyen 2. című verses meseregényéhez. Buday Bálint katartikusnak ítélte a két versesregényt. Fülöp Barnabás ellenben arról vallott, hogy amennyire rajongásig tudta szeretni az első Maszat-hegyet, addig a második részt kifejezetten izzadságszagú utánlövésként értékelte. Modor Bálint, akinek annak idején kimaradt az első rész, mert akkoriban a kamaszos komolyság szűrőjén nem ment át a Varró Dániel-jelenség. De most, hogy már megérett Varró költészetére, lenyűgözte a virtuozitása és ezt a második részt nem találja poétikailag lényegesen különbözőnek az első felvonástól, de a folytatáshoz mérten nagyobb vágatlanabb, gazdagabb verziónak látta, amely részben magán viseli a művészeti ipar második részében megszokott elemeit, el is játszik ezekkel, ki is forgatja őket. Szerinte Fülöp Barnabás felvetése majd csak a Maszat-hegy negyedik részénél lesz releváns, de most nagyon várja a lezárásban belengetett harmadik részt. Gregor Lilla, bár ő maga is lelkesedett olvasás közben a költői mesterségbeli tudás iránt, de nem tudott elmenni a női alakok ábrázolásának problémái mellett, kezdve a túlhajszolt anyával, akit csak azért felvernek, hogy múzsaként beindítsa a költőnkben az ihletet, folytatva a sort a „céda” eposzi jelzőt igazságtalanul megkapó egyik mellékszereplővel. Éppen ezért kérdéses volt számára, hogy olvasná-e ezt a könyvet a gyerekének. Buday Bálint védelmébe vette a Varró-család ábrázolását és ezen belül a nőábrázolásokat is. Amellett érvelt, hogy éppen az teszi különlegessé Varró munkásságát, hogy az apaszerep nehézségeit és szépségeit nagyon pontosan tudja artikulálni. A közönségből is érkeztek hozzászólások. Elsőként Szamosvári Bence a nőábrázoláshoz szólt hozzá, másodikként Merényi Ágnes pedig arról beszélt, hogy neki tévútnak tűnik számonkérni a politikát egy olyan könyvön, amely ennyire csak és kizárólag a saját virtuozitása körül forog. A beszélgetés meghallgatható a Spotifyon és a Google Podcasts felületén is.

Harmadik klubestünkkel hamarosan visszatérünk a Három Hollóba, ahol tavaly júniusban a Litera Klub első eseményén tizenöt író olvasott fel. Ott hangzott el Nádasdy Ádám írása is. Ha szeretnél hasonló felolvasásokat meghallgatni, február 23-án gyere el klubestünkre, ahol választ kapsz kérdéseidre is. Ha tetszett a felvétel, várunk a klubban, lépj be, és támogass!

Harmadik klubestünkkel hamarosan visszatérünk a Három Hollóba, ahol tavaly júniusban a Litera Klub első eseményén tizenöt író olvasott fel. Ott hangzott el Fehér Renátó A Magyar Irónia Háza című verse is. Ha szeretnél hasonló felolvasásokat meghallgatni, február 23-án gyere el klubestünkre, ahol választ kapsz kérdéseidre is. Ha tetszett a felvétel, várunk a klubban, lépj be, és támogass!

Február 23-án harmadik klubestünkkel visszatérünk a Három Hollóba, ahol tavaly júniusban a Litera Klub első eseményén tizenöt író olvasott fel. Ott hangzott el Erdős Virág Miért nem? című verse is. Ha szeretnél hasonló felolvasásokat meghallgatni, gyere el klubestünkre, ahol választ kapsz kérdéseidre is. Ha tetszett a felvétel, várunk a klubban, lépj be, és támogass!

Merülés – Utazás a művek mélyére című podcastunkban írókkal beszélgetünk legutóbb megjelent könyveikről. Ez alkalommal Vágvölgyi B. András Edith Liebermann semmis kis élete című könyvéről Jánossy Lajos kérdezte.

16 év szünet után, kevéssel tavalyi halálát megelőzően a XX. századi amerikai irodalom egyik legnagyobb alakja két kisregényt adott ki. Matematika és filozófia, melankólia és az Oppenheimer-kör találkozik bennük. Az utasról és a Stella Marisról Greff András és Szekeres Dóra beszélgetett.

2023. októberében elstartolt a Késelés Villával beszélgetéssorozat soron következő, hetedik évada, a Hip-hop és irodalom címen meghirdetett alakalom a két műnem kapcsolódási pontjait igyekezett artikulálni – a meghívott vendégek Balázsovics Mihály, Osváth Sándor és Závada Péter voltak. Az est moderátorai pedig Bánfalvi Samu és Bodor Emese.

A Litera Klub első klubestjén, még tavaly júniusban Forgách Andrással, a hét írójával könyveinek külföldi fogadtatásáról, a magyar irodalom nemzetközi lehetőségeiről beszélgettünk, közönség előtt. Forgách Andrást Jánossy Lajos és Owen Good kérdezte, a beszélgetés most meghallgatható.

Tavaly júniusban tartotta első estjét a Litera Klub a Három Hollóban. Ott hangzott el a hét írója, Forgách András Aki nincs című kötetéből Petri György portréja. Ha szeretnéd olvasni hétvégén szerzőnk új művét, lépj be a Litera Klubba, és támogasd a munkánkat!

Tavaly júniusban tartotta első estjét a Litera Klub a Három Hollóban. Ott hangzott el a hét írója, Szőcs Petra három verse: A hazugságvizsgáló, a Fríg dal és a Tarkómon a férfi. Ha szeretnéd olvasni hétvégén szerzőnk új művét, lépj be a Litera Klubba, és támogasd a munkánkat! A Litera Klub Három Hollóban tartott első klubestjén felolvasott Bán Zsófia, Darvasi László, Erdős Virág, Fehér Renátó, Forgách András, Karafiáth Orsolya, Kemény Zsófi, Keresztury Tibor, Kukorelly Endre, Nádasdy Ádám, Németh Gábor, Parti Nagy Lajos, Szőcs Petra, Závada Pál és Zoltán Gábor. Meghallgathatóak voltak élő podcast-felvételek: Németh Gáborral Modor Bálint és Nagy Gabriella (itt elérhető), Erdős Virággal Greff András és Szekeres Dóra (itt hallgatható meg a Literán), Forgách Andrással Jánossy Lajos és Owen Good beszélgetett.  A Litera eddigi klubestjein készült hangfelvételeket folyamatosan tesszük közzé. A Litera Klubban a kortárs magyar irodalom legjobb alkotói várják hétről hétre exkluzív írásaikkal az olvasókat. Aki a klub tagja lesz, azaz támogatja a munkánkat, minden héten hírlevélben egy friss, exkluzív alkotást olvashat szerzőinktől, ez alkalommal Szőcs Petrától. Ha nem akarsz lemaradni szerzőnk új verséről, várunk a klubban, legkésőbb 2024. január 25-én estig. A Litera Klub az írók és olvasók irodalmi közössége, egy olyan hely, ahol olvasó és író otthon érezheti magát. A Litera: otthon az irodalomban. Lépj be, és támogass!

Ellenben című kritikai podcastunk második évadának első adásában Buday Bálint, Fülöp Barnabás, Gregor Lilla és Modor Bálint beszélgetett Vida Gábor Senkiháza című regényéről. Hallgassák meg a beszélgetést! Új évaddal jelentkezik az Ellenben, a Litera kortárs magyar irodalmat kritikus tekintettel vizslató podcastja, de a szerkezet nem változik. Négy irodalomkritikus beszélget egy frissen megjelent könyvről, kezdve a primer olvasmányélménytől, folytatva elemző és értékelő gondolatokkal. Ezúttal Vida Gábor Senkiháza című regénye volt az étlapon és az új évad három új kritikusa pedig Buday Bálint, Fülöp Barnabás és Gregor Lilla. Buday Bálint az első megszólalásában arról mesélt, hogy a regény anekdotikus elbeszélésmódja a rengeteg szereplő felvonultatása miatt mennyire nehezen húzta be Vida Gábor regénye. Gregor Lilla éppen ezért orosz nagyregényeken edzett olvasóként pár oldal után elkezdett összerakni egy névjegyzéket a könyvhöz, hogy el tudjon igazodni a szereplők sokasága között. Fülöp Barnabás pedig arról a tapasztalatáról számolt be, hogy a regény végén, amikor a II. világháború is megérkezik ebbe az urbánus faluba, akkor már jóval követhetőbb lett a történet, de a háború borzalmai miatt mégis nosztalgiával gondolt vissza a regény elején megjelenített békebeli, kaotikus viszonyokra. A beszélgetésben többek között azokra a kérdésekre kerestük a választ, hogy változtatott-e az Erdélyről kialakított képünkön ez a regény, mennyiben teremti meg vagy teremti újra ez a regény az urbánus faluközösségek észjárását, lektűr-e ez a regény, ha az, akkor milyen értelemben, milyen karakterekből tevődik össze a narrátor, milyen képet fest a félperifériáról és ha ilyen izgalmas női karaktereket vonultat fel a regény, miért nem ők lettek a főszereplők. A következő Ellenben felvétele a Három Hollóban lesz január 31-én, közönség előtt. Témája Varró Dániel Túl a Maszat-hegyen 2. című verses meseregénye lesz. Mindenkit szeretettel várunk! Bővebb információ hamarosan.

Hiába született 200 éve, a Frankenstein mit sem veszített aktualitásából – ahogyan Mary Shelley és az ő családja is egyre érdekesebb, minél többet megtudunk róluk. Péter Ágnessel, a regény újrafordítójával és a vonatkozó dupla monográfia szerzőjével beszélgettünk.

Az Előhívás sorozat Budapest egyesítésének 150. évfordulóján megrendezett „Pest megér egy estet” című négyrészes extra kiadásának utolsó epizódjában, egyben az utolsó Előhíváson Bán Zoltán András, Jánossy Lajos és Németh Gábor a nemrég elhunyt társról, Reményi József Tamásról és Darvasi Ferenc vele készült életútinterjújáról beszélgetett. A zongoránál Darvas Ferenc ült.

A Litera A meghívás fennáll című podcast-sorozatában írókat, irodalomhoz kötődő embereket kérdezünk írásról, irodalomról, életről és a világról. Legújabb vendégünk szerkesztő, aki ír: Turi Tímea. Szekeres Dóra és Nagy Gabriella beszélgetett vele.

Születés és halál, evangélium és gyász. A Litera Ahogy tetszik című kritikai podcastjában a Nobel-díjas szerző, Jon Fosse Reggel és este című regényéről Jánossy Lajos, Modor Bálint, Nagy Gabriella és Szekeres Dóra beszélgetett.

A Litera Klub első klubestjén, még júniusban Németh Gáborral az online sajtó sanszairól, gyermekjátékokról, szabadságról, morálról, Freeszféről, rasszizmusról, Kész regényről és Szép Ernőről beszélgettünk, közönség előtt.

Az Előhívás sorozat Budapest egyesítésének 150. évfordulóján megrendezett „Pest megér egy estet” című négyrészes extra kiadásának Budapest nagykávéház epizódjában Bán Zoltán András, Jánossy Lajos és Németh Gábor beszélgetett. A zongoránál Darvas Ferenc ült.

Év végéhez közeledve idén is érkezik gyerekkönyves podcastunk, amelyben a karácsonyi időszakban és idén megjelent gyerekkönyvekből válogatunk azzal a nem titkolt céllal, hogy ötleteket adjunk ajándékvásárláshoz. A kínálat hatalmas, válogatásunk mint mindig, most is szubjektív. Idén hét magyar szerző könyvéről beszélgettünk, hét olyan könyvről, amit bátran ajánlunk kisebb és nagyobb gyerekeknek és persze szüleiknek. Az az összes kötetről elmondható, hogy igazi közösségi élményt ad az olvasásuk és felfeldezésük, nemcsak a gyerekeknek, hanem az azokat felolvasó felnőtteknek is szórakozást nyújtanak. A podcastban Greff András, Modor Bálint és Szekeres Dóra sorban haladva a következő könyvekről beszélgettek: Várszegi Adél A papagáj, akit Péntek Tizenharmadikának hívtak, Jásdi Juli illusztrációival (Csimota), Finy Petra Almás pite, Bogdán Viki illusztrációival (21. Század Kiadó), Tury Lilla Ha a zsiráfok (Csimota), Majoros Nóra Álomjáró Márton, Maros Krisztina rajzaival (Pagony), Szokács Eszter Krónikák, Bibliai történetek, Nagy Norbert rajzaival (Csimota), Székely Szabolcs A csiga, aki nem talált haza, Horváth Ildi illusztrációival (Móra) és Nényei Pál Az irodalom visszavág – Petőfi (Tilos az Á).  Ahhoz, hogy ilyen podcastokat a jövőben is készíthessünk, szükségünk van rád is. Lépj be a Litera Klubba és támogasd a munkánkat:https://litera.hu/tamogatas

Spiró György Ikszek című regényéből ketten is írtak drámát: Márton László és maga Spiró György. Márton Kínkastélya nem, de Spiró Az imposztor című drámája hatalmas karriert futott be, mint ahogy másként alakult kettejük drámaírói pályafutása is. Mégsem lehet összehasonlítani a kettőt. Hogy miért, arról Zoltán Gábor mesélt a Litera podcastjában a PIM DIA-beszélgetések című sorozatának apropóján.

Nemrég jelent meg Babarczy Eszter második kisprózakötete. Ennek apropóján Greff András kemény és sötét szövegekről, depresszióról, kisebbségekről és az ő hangjukról beszélgetett a szerzővel.

A Litera A meghívás fennáll című podcast-sorozatában írókat, irodalomhoz kötődő embereket kérdezünk írásról, irodalomról, életről és a világról. Legújabb vendégünk irodalom- és Budapest-történész, a hét írója a Literán. Saly Noémival Szekeres Dóra és Nagy Gabriella beszélgetett. Saly Noémi történész, író, irodalom-, Budapest- és gasztrotörténész, a kávéházi kultúra ismerője, 2014-ben Nádas Péter mellett a Litera állandó tárcaírója. Utóbbiról szó esik podcastunk első perceiben is, megtudhatjuk, miként érintette szerzőnket a felkérés, és hogyan kerekedett ki a végén az egy éven át írt tárcákból a Példabeszédek prózakötet.  A családi bölcsességek történeteit elbeszélő gyűjtemény kapcsán lélegzetelállítóan színes elbeszélés bontakozik ki egy budapesti polgárcsaládról, a kalandos életű felmenőkről, a városligeti Korcsolyacsarnokot építő idősebb Francsek Imréről, a Széchenyi Fürdő bővítését és strandját tervező ifjabb Francsek Imréről, aki adóssága elől Teheránba menekül, a dunántúli kisnemesi Saly-ősökről, Saly Józsefről, a pesti egyetem tanácsjegyzőjéről, akinek az íróasztala a mai napig ott áll szerzőnk lakásában, Rudnaykról és Rudnyánszkykról, a morva Zlinszkykről, Johann Schubertről, a pesti késes céh elöljárójáról, dédanyjáról, Spitz Máriáról és Saly Károlyról, a leghosszabb ideig szolgáló rendőrtisztről, aki megfogta a híres kasszafúrót, Papacostát... és még mennyi fordulatos, tevékeny, fájdalmakkal és elhallgatásokkal teli élet... Beszéltünk még Teheránból hazamenekített családról, zsidómentőkről, a Gulagon nyomtalanul eltűnt nagyapáról, a halott apa életen át ható alakjáról, flow-élményről és a Döbrentei utcai ház lakóiról írt Micsoda népekről, tudomány és irodalom határterületeiről, mikrotörténetekről, magasan művelt apácákról, akikről alig tudunk valamit, édesanyák lányuknak írt szakácskönyveiről, és arról, hogy az iskolában tanított történelem nem más, mint a hatalom és a halál története. Egy óra húsz perc élvezetes történetmesélés. Csak ajánlani tudjuk.  A Litera Klubban a kortárs magyar irodalom legjobb alkotói várják hétről hétre exkluzív írásaikkal az olvasókat. Aki a klub tagja lesz, azaz támogatja a munkánkat, minden héten hírlevélben egy friss, exkluzív alkotást olvashat szerzőinktől, ez alkalommal Saly Noémival. Ha nem akarsz lemaradni szerzőnk új írásáról, várunk a klubban, legkésőbb 2023. november 2-áig. A Litera Klub az írók és olvasók irodalmi közössége, egy olyan hely, ahol olvasó és író otthon érezheti magát. A Litera: otthon az irodalomban. Lépj be, és támogass!

Mit és meddig írhat meg egy apa a saját leánygyermekéről, mit kell feltétlenül észben tartani, ha valaki tárcanovellát ír, és miért lehet jó, ha egy szöveg úgymond túl van az irodalmon? Podcastunkban a hét íróját, Grecsó Krisztiánt kérdeztük Lányos apa című kötete felől.

Egy belpesti ház, az Állatkert kőelefántjai, a Nagykörút, a Hordó, az Eötvös Gimnázium, a Belvárosi Kávéház, a Rózsavölgyi, a Blaha, az Aréna kertmozi, Krúdy Budapestje,  golyónyomok a házfalakon, pisipagodák, ivókutak és falikutak... Egy emberszabású város. Ez Kornis Mihály Budapestje. Az írót Jánossy Lajos kérdezte. 

Mundruczó Kornéllal Telihay Ádám beszélgetett Térey János drámáiról, a köztük lévő baráti és alkotói kapcsolatról, valamint Térey színházról alkotott sarkos véleményéről a PIM DIA-beszélgetések című sorozata kapcsán.

A. Dobos Éva hosszú évek óta fordítja a norvég kortárs irodalom színe-javát, többek között Jon Fosse műveit is ő ismertette meg a magyar olvasókkal. Most a Litera podcastjában Fosse mellett pályájáról és arról is kérdeztük, hogyan is lett a norvég irodalom egyik nagykövete.

2023. október 12-én, ma ünnepli 70. születésnapját Parti Nagy Lajos. Szeptember végén, a Litera Klub második klubestjén Greff András és Jánossy Lajos beszélgetett vele a Nyitott Műhelyben. A felvételt Valuska Gábor rögzítette. 

A Margit hídtól a Petőfi hídig 414 méter, nemrég volt 150 éve, hogy megkezdték első házaink felépítését - és mintha soha senki nem szerette volna. N. Kósa Judittal a Nagykörút különös múltjáról, jelenéről és lehetőségeiről beszélgettünk.

2023. június 7-én tartotta nyitórendezvényét a Litera Klub. Ott, a Három Hollóban a hét írója, Karafiáth Orsolya két verset olvasott fel. A címük: A tószt; Folyton. Ha szeretnéd olvasni hétvégén szerzőnk új prózáját, lépj be a Litera Klubba, és támogasd a munkánkat! A Litera Klub első klubestjén felolvasott Bán Zsófia, Darvasi László, Erdős Virág, Fehér Renátó, Forgách András, Karafiáth Orsolya, Kemény Zsófi, Keresztury Tibor, Kukorelly Endre, Nádasdy Ádám, Németh Gábor, Parti Nagy Lajos, Szőcs Petra, Závada Pál és Zoltán Gábor. Meghallgathatóak voltak élő podcast-felvételek: Németh Gáborral Modor Bálint és Nagy Gabriella, Erdős Virággal Greff András és Szekeres Dóra (ez a beszélgetés ugyancsak meghallgatható a Literán), Forgách Andrással Jánossy Lajos és Owen Good beszélgetett. És megtekinthettek három filmet is a jelenlévők: Az irodalom hazatalál sorozat Dragomán Györggyel és Cserna Szabó Andrással készült filmjét, valamint az Aranyút című irodalmi road movie-t Arany János nyomában. Zoltán Gábor felolvasását a fenti lejátszón és a Spotifyon lehet meghallgatni. A Litera Klubban a kortárs magyar irodalom legjobb alkotói várják hétről hétre exkluzív írásaikkal az olvasókat. Aki a klub tagja lesz, azaz támogatja a munkánkat, minden héten hírlevélben egy friss, exkluzív alkotást olvashat szerzőinktől, ez alkalommal Karafiáth Orsolyától. Ha nem akarsz lemaradni szerzőnk új prózájáról, várunk a klubban, legkésőbb 2023. október 5-éig. A Litera Klub az írók és olvasók irodalmi közössége, egy olyan hely, ahol olvasó és író otthon érezheti magát. A Litera: otthon az irodalomban. Lépj be, és támogass!

A közelmúltban jelent meg a Végjáték / Naplóromok című különleges kötet, amely Eörsi István voltaképp utólsó művét, a betegségének történetét lejegyző Végjátékot, valamint Eörsi kiadójának és egyben barátjának, Körössi P. Józsefnek naplóbejegyzéseit, verstöredékeit, naplótöredékeit tartalmazza. A két írás összekapcsolódik, egymásnak felel, egymáshoz beszél. A könyvről a Merülés podcastsorozatában Jánossy Lajos beszélgetett Körössi P. Józseffel.

A közelmúltban jelent meg Földényi F. László: A guillotine hosszú árnyéka  –  Életképek a 19. századi Párizsból című esszékötete. A szerzőt többek között arról kérdeztük, mennyiben változott meg a korábbi köteteihez képest a munkamódszere. Mi vitte egy ekkora téma irányába. A közelmúltban jelent meg Földényi F. László: A guillotine hosszú árnyéka  –  Életképek a 19. századi Párizsból című esszékötete. A szerzőt többek között arról kérdeztük, mennyiben változott meg a korábbi köteteihez képest a munkamódszere. Mi vitte egy ekkora téma irányába. Milyen művek inspirálták. Honnan indult és és hova érkezett. Szándékosan óvakodott-e attól, hogy filozófiai konzekvenciákig merészkedjen.  Földényi F. Lászlóval a beszélgetés során Baudelaire-be karolva merészkedtünk Párizs sikátoraiba, vele figyeltük kétlelkűen, amint a város, Napóleon ambíciói alapján és Hausmann báró tervei szerint elnyeri modern formáját, Walter Benjaminra támaszkodva flangáltunk a kirakatok előtt és a passzázsokban, Flaubert-rel és Kleisttel vesztünk el az újságok zsúfolt oldalainak böngészése közepette. Hosszasan időztünk a város tudatalatti megállójában, a véres haláltáncba torkolló, forradalmi hevületű lakosság köreiben, és nem feledkeztünk meg az egykori fényképekről sem, amelyeken Földényi tekintetét követve vettük észre a mellék- és főszereplőket. Támogasd a munkánkat, lépj be a Litera Klubba: https://litera.hu/tamogatas

2023. június 7-én tartotta nyitórendezvényét a Litera Klub. Ott, a Három Hollóban olvasott fel Orgia című regényéből a hét írója, Zoltán Gábor. Ha szeretnéd olvasni hétvégén készülő új regényének részletét, lépj be a Litera Klubba, és támogasd a munkánkat!

2023. június 7-én tartotta nyitórendezvényét a Litera Klub. Ott, a Három Hollóban olvasta fel második kiadásban nemrég megjelent Reményfutam kötetéből Kongresszuson című írását a hét írója, Keresztury Tibor. Ha szeretnéd olvasni hétvégén a regényrészletét, lépj be a Litera Klubba, és támogasd a munkánkat! A Litera Klub első klubestjén felolvasott Bán Zsófia, Darvasi László, Erdős Virág, Fehér Renátó, Forgách András, Karafiáth Orsolya, Kemény Zsófi (ez máris meghallgatható nálunk), Keresztury Tibor, Kukorelly Endre, Nádasdy Ádám, Németh Gábor, Parti Nagy Lajos, Szőcs Petra, Závada Pál és Zoltán Gábor. Meghallgathatóak voltak élő podcast-felvételek: Németh Gáborral Modor Bálint és Nagy Gabriella, Erdős Virággal Greff András és Szekeres Dóra (ez szintén meghallgatható a Literán), Forgách Andrással Jánossy Lajos és Owen Good beszélgetett. És megtekinthettek három filmet is a jelenlévők: Az irodalom hazatalál sorozat Dragomán Györggyel és Cserna Szabó Andrással készült filmjét, valamint az Aranyút című irodalmi road movie-t Arany János nyomában. A Litera Klubban a kortárs magyar irodalom legjobb alkotói várják hétről hétre exkluzív írásaikkal az olvasókat. Aki a klub tagja lesz, azaz támogatja a munkánkat, minden héten hírlevélben egy friss, exkluzív alkotást olvashat szerzőinktől, ez alkalommal Keresztury Tibortól. Ha nem akarsz lemaradni szerzőnk regényrészletéről, várunk a klubban, legkésőbb 2023. augusztus 31-éig. A Litera Klub az írók és olvasók irodalmi közössége, egy olyan hely, ahol olvasó és író otthon érezheti magát. A Litera: otthon az irodalomban. Lépj be, és támogass!

2023. június 7-én tartotta nyitórendezvényét a Litera Klub. Ott, a Három Hollóban olvasta fel Hordozható piros minitévé című írását a hét írója, Kemény Zsófi. Ha szeretnéd olvasni hétvégén a versét, lépj be a Litera Klubba, és támogasd a munkánkat! A Litera Klub első klubestjén felolvasott Bán Zsófia, Darvasi László, Erdős Virág, Fehér Renátó, Forgách András, Karafiáth Orsolya, Kemény Zsófi, Keresztury Tibor, Kukorelly Endre, Nádasdy Ádám, Németh Gábor, Parti Nagy Lajos, Szőcs Petra, Závada Pál és Zoltán Gábor. Meghallgathatóak voltak élő podcast-felvételek: Németh Gáborral Modor Bálint és Nagy Gabriella, Erdős Virággal Greff András és Szekeres Dóra (ez máris meghallgatható nálunk), Forgách Andrással Jánossy Lajos és Owen Good beszélgetett. És megtekinthettek három filmet is a jelenlévők: Az irodalom hazatalál sorozat Dragomán Györggyel és Cserna Szabó Andrással készült filmjét, valamint az Aranyút című irodalmi road movie-t Arany János nyomában. A Litera Klub az írók és olvasók irodalmi közössége, egy olyan hely, ahol olvasó és író otthon érezheti magát. A Litera: otthon az irodalomban. Lépj be, és támogass!

Merülés – Utazás a művek mélyére című podcastunkban írókkal beszélgetünk legutóbb megjelent könyveikről. A sorozat mostani adásában Hetényi Zsuzsa a vendégünk, akit Nyugati, Keleti – Ogyesszától Odesszáig 1973-2023 című kötetéről Jánossy Lajos kérdez.

Ellenben című kritikai podcastunk hatodik adásában Bocsik Balázs, Kazsimér Soma, Márjánovics Diána és Modor Bálint beszélgetett Havasréti József Terepmunka című regényéről. Hallgassák meg a beszélgetést! Havasréti József Terepmunka című regénye egy trilógia záródarabja, mely a némileg szerteágazó Űrérzékeny lelkekkel vette kezdetét, majd a kompakt Nem csak egy kaland című regénnyel folytatódott és kapott méltó lezárást a Terepmunkával. A regényekben nemcsak rejtélyes magyar szovjet drogkísérletekbe és a 70-es-80-as évek undergroundjának fikcionalizált változatába nyerhetünk bepillantást, hanem abba is, hogy Szerb Antal monográfusa hogyan rázódik bele a regényírásba. A trilógia egyes darabjai akár külön-külön is olvashatóak. A harmadik regényben egy szociológus hallgatókból álló csoport terepmunkára indul egy a rendszerváltás után a téglagyár bezárásának következtében elnéptelenedő faluba, hogy felkeressen egy helyi boszorkányt. Aztán elszabadul a pokol, mint egy folkhorrorban. A beszélgetésben többek között ezekre a kérdésekre kerestük a választ: Mennyire rendes a Rendes nevű főszereplő? Milyen referenciákkal dolgozik a regény? Jót tesz-e neki, hogy belekerült egy képregény is? Hogyan ér össze Hajas Tibor, a putnoki halottlátó asszony és a 70-es évek kultikus angol horrorfilmje, a Vesszőből font ember, Huxleyról, Burroughsról és a KGB-ről nem is beszélve? Mi adja a különlegességét Havasréti regényeinek a magyar irodalomban? Miért beszélünk kevesebbet már a magas- és populáris kultúra szétválasztásáról a harmadik regény ürügyén? Az elbeszélői struktúra választ adhat-e a regényben megjelenő férfi tekinteten átszűrt szexualizált nőábrázolására? A podcast végén egy kis játékra hívjuk a hallgatóinkat. A kérdésre várjuk megfejtéseiket 2023. 08. 21-ig a [email protected]. Az email tárgya legyen: Ellenben. A nyeremény egy értékes könyvcsomag, amit a Litera szerkesztőségében vehet át a győztes. Ahhoz, hogy ilyen podcastok készülhessenek szükségünk van rád. Támogass minket és lépj be a Litera Klubba! Részletek: https://litera.hu/tamogatas

Podcastunkban a hét íróját, Fehér Renátót Modor Bálint kérdezte az irodalmi Junior Príma-díj hiányáról, a NER keltette bénultságról és a kontraproduktív zajkeltésen túl az aprómunkáról, valamint arról, hogyan lehet közönségből közösséget kovácsolni, milyen lehetőségei vannak a közművelődésnek. Fehér Renátó, a hét írója írt egy publicisztikát arról, hogy miért is nincsen Junior Príma-díj irodalom kategóriában. Ebben az írásában is keresi azokat az utakat, hogy NER-analízisnek álcázott tehetetlen felháborodás helyett milyen aprómunkákat lehet elvégezni manapság Magyarországon, hogy az irodalmi közéletünk jobb legyen. Ezt a publicisztikát használjuk kályhaként, ahonnan kiindulunk a beszélgetésünkben, hogy felmutassunk jelenleg működő jó gyakorlatokat a Ferencvárosi- és Erzsébetvárosi-ösztöndíjtól kezdve a Nincs online műhelyén keresztül a Szépírók Társasága szociális alapjáig, amelyek a mindent felfaló NER ellenére létre tudtak jönni. Fehér Renátó jelenleg a ferencvárosi Mester Galériában dolgozik. A beszélgetésben megosztotta, hogy milyen perspektívákat lát a közművelődésben és kiemelte azt is, hogy miért kellene az események köré épülő közművelődési modellt leváltani hosszútávú lassan építkező programokra és miért problémás az, ha egy önkormányzat kulturális büdzséje arra megy el, hogy a Budapest Parkkal versenyezve szerezze meg a legnépszerűbb zenei előadókat. De kitérünk olyan kérdésekre is, hogy miért kontraproduktív diktatúrát kiáltani a közösségi médiában, milyen gyakorlatokat lehetne ellesni a brooklyni közkönyvtártól és miért lehet szerencse az irodalom státuszának leértékelődése és milyen előnyökkel és hátrányokkal jár a hivatásként felfogott művészeti munka.  A beszélgetés meghallgatható a Spotifyon és a Google Podcasts felületén is.  A Litera Klubban a kortárs magyar irodalom legjobb alkotói várják hétről hétre exkluzív írásaikkal az olvasókat. Aki a klub tagja lesz, azaz támogatja a munkánkat, minden héten hírlevélben egy friss, exkluzív alkotást olvashat szerzőinktől, ez alkalommal Fehér Renátótóltól. Ha nem akarsz lemaradni friss verseiről, várunk a klubban, legkésőbb 2023. július 28-ig. A Litera Klub az írók és olvasók irodalmi közössége, egy olyan hely, ahol olvasó és író otthon érezheti magát. A Litera: otthon az irodalomban. Lépj be, és támogass!

A melegek közössége már az előző századfordulón is fontos részét képezte Budapest életének. De miért nem tudunk erről szinte semmit? Mit mutat az irodalom? És hogy lehet, hogy a konzervatív-keresztény Horthy-rendszerben viszonylagos békében élhettek meleg honfitársaink? Történész vendégünkkel hiánypótló könyve apropóján beszélgettünk.

Merülés – Utazás a művek mélyére című podcastunkban írókkal beszélgetünk legutóbb megjelent könyveikről. A sorozat mostani adásában Ungváry Rudolf a vendégünk, akit Eszmélésem története című elbeszéléskötetéről Jánossy Lajos kérdez.

A Litera Klub június 7-i első klubestjén Erdős Virággal brutalitásról, védőpajzsot kínáló humorról, futárkodásról és mindezek irodalmi összefüggéseiről beszélgettünk közönség előtt.

Merülés című új podcastunkban a művek mélyére nézünk. Márton Lászlóval Tovább is van című elbeszéléskötetéről Jánossy Lajos beszélgetett.

Merülés – Utazás a művek mélyére című új podcastunkban írókkal beszélgetünk legutóbb megjelent könyveikről. A sorozat első adásában a hét írója, Garaczi László a vendégünk, és Weszteg című új regényéről Jánossy Lajos kérdezi. 

Minden az olvasás ellen szól, aztán mégis olvasunk – mondja Bárdos András. A Litera A meghívás fennáll című podcast-sorozatában írókat, irodalomhoz kötődő embereket kérdezünk írásról, irodalomról, életről és a világról. Legújabb vendégünk újságíró, a XXI. Század Kiadó vezetője. Bárdos Andrással Szekeres Dóra és Nagy Gabriella beszélgetett.

Podcastunkban a hét íróját, Péterfy Gergelyt kérdeztük mások mellett készülő regényéről, melyből a hétvégén részletet olvashatnak a Litera Klub tagjai, emigrációról és kettős perspektíváról, napfényről és klasszikus kultúráról, elmélyülésről és a közösségi médiáról. Az írót Szekeres Dóra és Nagy Gabriella kérdezte.  Szerzőnket zoomon faggattuk, bocsássa meg a hallgató, ha olykor dobozhangon beszélünk, vagy szakadozik a vétel.

Ellenben című kritikai podcastunk ötödik adásában Bocsik Balázs, Kazsimér Soma, Márjánovics Diána és Modor Bálint beszélgetett Bognár Péter Hajózni ​kell, élni nem kell című regényéről. Hallgassák meg a beszélgetést! Bognár Péter első regényében egy magyar falu kerül terítékre, ahol egyesek szerint nemzeti keresztény alapra akarnak helyezni egy főként nyugati piacra termelő szexuális kellékgyárat,  mindenki a ponty érkezését várja a mintagazdaságba és közben rejtélyes gyilkosságok történnek. A gyilkosságok és egy politikai botrányt kavart színdarab nyomába ered egy Oktáv nevű polgárőr, akinek a világlátását mélyen formálta Plutarkhosz Párhuzamos életrajzok című műve. Felfejthető egy gyilkosság, megérthető-e a magyar falu világa egy ókori klasszikuson  edzett analogikus gondolkodáson keresztül? Mennyiben tükrözi a valóságot a művészet és a művészetet a valóság? Mit lehet kezdeni a csábitó alakjával az identitáspolitika korában? Milyen különleges nyelven szólal meg Oktáv, a botcsinálta detektív? Többek között ilyen kérdések mentén beszélgetett Bocsik Balázs, Kazsimér Soma, Márjánovics Diána és Modor Bálint az Ellenben ötödik adásában Bognár Péter Hajózni ​kell, élni nem kell című regényéről.

10 éve szervez Merker Dáviddal sétákat Budapesten. Második könyvük apropóján pesti pornómozikról és Jókai Mórról, Oravecz Imréről, a Nagykörút állapotáról és arról is beszélgettünk, hogy mitől szexi ma Csepel.

Podcastunkban a hónap szerzőjét, Bereményi Gézát a Magyar Copperfield önéletrajzi regény folytatásáról, Egyetemeim című készülő művéről Jánossy Lajos kérdezte.  Bereményi Géza a Magyar Copperfield című, autofikciós önéletrajzának keletkezéstörténetéről szinte mindent megtudhatott az olvasó; az író interjúiban szívesen mesélt a részletekről. A folytatásról azonban eleddig jóval kevesebbet. A Litera-beszélgetés éppen erről szól, az Egyetemeim című második kötet munkafolyamatáról, az emlékezet játékáról. Arról az öt évről, amely Bereményi úgymond hivatalos egyetemi éveit jelentette. Ám a regény a címet metaforikusan, kitágított idődimenziókra vetítetten értelmezi. A katonaság Orosházán töltött tizenegy hónapjáról, ezt követően Budapest újrafelfedezéséről, 1956 és 1968, a magyar ősz és a prágai tavasz hasonlóságairól, az egyetemi közélet unalmáról, Pándi Pál karakteréről, Bódy Gábor barátságáról, a női kapcsolatokról, az írás kezdetéről és egyben az azzal való leszámolásról mesél Bereményi, megannyi motívumról és epizódról, amelyek az Egyetemeim rétegrendjét kiadják. Bereményi Géza készülő regényének első részletei a Literán olvashatóak: az Álom a leszerelő katonák vonatán itt, az Egész úton hazafelé itt, a Páternoszter című rész itt elérhető. Podcastunkban szó esik arról a legutóbb megjelent részletről is, amelyet maga a szerző olvasott fel nekünk. Ahhoz, hogy ilyen podcastokat tudjunk készíteni, szükségünk van rád is. Lépj be a Litera Klubba, ahol kortárs magyar írók remek szövegei várnak és támogasd a munkánk. Részletek: https://litera.hu/tamogatas

A hónap szerzője, Bereményi Géza készülő regényéből olvasott fel nekünk. A részlet a Jelenkor folyóirat áprilisi számában jelent meg. 

A Litera világirodalmi kritikai podcastsorozatának legújabb adásában a Nobel-díjas szerző, Annie Ernaux Évek című regényéről Jánossy Lajos, Modor Bálint, Nagy Gabriella és Szekeres Dóra beszélgetett. 

Hamar klasszikussá vált képregényében Charles Burns a kamaszkor drámai testi-lelki változásait a testhorror zsánerében dolgozza fel. A végre magyarul is megjelent, különleges kiadványról a fordítóval beszélgettünk.

Ellenben című kritikai podcastunk negyedik adásában Bocsik Balázs, Kazsimér Soma, Márjánovics Diána és Modor Bálint beszélgetett Vajna Ádám egyébként is, mit akarhatott itt az őrgróf? című kötetéről. Hallgassák meg a beszélgetést! Az Ellenben című kritikai podcastunkban a Litera kritika rovatának szerzői kortárs magyar irodalmi művekről beszélgetnek. Az ötödik adásban Vajna Ádám második kötetét tárgyalták. Bocsik Balázs első megszólalásában Vajna eddig megjelent két kötete közötti különbséget így ragadta meg: míg az Oda megengedi a pátoszt a verszárlatokban, addig az őrgrófban a tragikum minősége sokkal erősebb, vagy jobban kitapintható, noha ebben a kötetben is van humor, de ez a tragikumot nem oldja fel. Egy sokkal szigorúbb kötetnek látja az őrgrófot. Modor Bálint először a Vajna-költészet nagy szabadságfokát és fegyelmezettségét emelte ki és ennek a kettőnek a termékeny feszültségét tematizálta, amivel egyszerre utalt a szövegek poétikai és tematikus sokszínűségére és játékosságára. Márjánovics Diána a tragikum kibillentésére hívta fel a figyelmet és a kötet keretezett verseit – Modor Bálint szavával – antiverseit hozta fel példának, amelyek a kötet négy ciklusának mindegyikében feltűnnek és olvasatában a tragikum ellenében hatnak, ahogy személyességgel játszanak. Kazsimér Soma szerint is jól ellenpontozzák a kötet többi versét ezek a szövegek. A kötet egyik legfőbb ambíciójának azt látja, hogy egy új stratégiát dolgozzon ki a történelemről, a múltról való beszédre. A beszélgetésben olyan kérdésekre keresték a választ, mint hogy hogyan látszik ezekből a szövegekből a címben is megjelenő „itt”? Hogyan nyúl Vajna a történelmi eseményekhez, a cikluscímbe is kerülő Martinovics Ignác-féle felkeléshez, a nagy francia forradalomhoz? Mit akarhat, mit tudhat ma Magyarországon a vers és a költő? Milyen más médiumokra játszik rá ez a költészet? Hogyan játszhat a Vajna-költészet alapján a költő, amikor a játék nem játék többé? Hallgassák meg a beszélgetést! Fotó: Bokor Krisztián A beszélgetés hivatkozásai: Csehy Zoltán: Terapeuta hedonizmus Kazsimér Soma: Szerelmes testek, kaleidoszkóp és a filmkészítő perspektívája Krupp József: Egyébként, Szépirodalmi Figyelő, 2022/4, 116-121. Mohácsi Balázs: Kortárs avantgárd? – Búvópatakok és fel-felbukkanó tendenciák a kortárs magyar költészetben Vajna Ádám: A forradalom sokszor kézenfekvő megoldásnak tűnik – Gaborják Ádám interjúja Vajna Ádám: Egyébként is, mit akarhatott itt az őrgróf? – könyvbemutató

A Késelés villával beszélgetéssorozat február 14-i alkalmát a negatív kritika témájában tartották Mohácsi Balázs, Modor Bálint, Fenyvesi Orsolya és Nemes Z. Márió részvételével. A beszélgetés csak lazán követte a kitűzött témát: a szakma állásáról, kritikusok és írók-költők viszonyáról, a közegben uralkodó rossz közérzetről egyaránt szó esett.

József Attila utóéletében közismerten viszontagságos, gyakran kényszerpályák szövevényébe sodort élete és költészete körül a politikailag szőtt és fenntartott homály a hetvenes évek közepétől ritkult, a nyolcvanas évek végén megjelent Szabad ötletekig ugyan hosszú út vezetett, ám a többoldalú megközelítések, elemzések, kutatások fokozatosan egyre rétegzettebben és árnyaltabban tárták fel az életművet. Murányi Gábor, újságíró és sajtótörténész, a Magyar Nemzet egykori, majd a HVG máig aktív munkatársa szoros figyelemmel, cikkek sokaságával dokumentáltan követte az elmúlt ötven év József Attila „történetét”, interjúkat készített, a költőről szóló monográfiákat ismertetett, József Attila-estekről hozott hírt. Tegyük hozzá kiemelten, hogy Szántó Judit Naplóját is ő rendezte sajtó alá. De tegyük hozzá sürgősen, Murányi Gábor nem csupán a közelmúlt József Attila-fejleményeinek "forró nyomait" követte, hanem sajtótörténeti alaposággal ment utána megannyi József Attila legendának és a filológiai alászállásoktól sem riadt vissza. A beszélgetés során csak szemezgethettünk az ötven szövegből. Nem kerülhette el a figyelmünket a néhai pszichiáterrel és az illegalitásban József Attila elvtársával, Kulcsár Istvánnak készült beszélgetés, a Cserépfalvi Imrével létrejött interjú, A József Attila-kutatás és -megjelenések mérföldköveinek számbavétele, Sebő és Hobo József Attila-estjei, a Latinovitstól Galkó Balázsig húzható mezőny versmondásai, a Tiszta szívvel ihlető forrásai, az Illyés Gyula-Kozmutza Flóra-József Attila háromszög és természetesen a már említett Szántó Judit Napló sem.

A Litera A meghívás fennáll című podcast-sorozatában írókat, irodalomhoz kötődő embereket kérdezünk írásról, irodalomról, életről és a világról. Legújabb vendégünknek tavaly ősszel jelent meg verseskötete Mindig kezdetben címmel. Fenyvesi Orsolyával Szekeres Dóra és Nagy Gabriella beszélgetett.

Miért szaporodtak el 1956 után a magyar filmben a melodrámák? Hogyan segítettek az új hullám megszületésében? És nevezhető-e Bara Margit a szocialista Karádynak? Gelencsér Gábor filmtörténésszel új könyvéről beszélgettünk.

A Litera kritikai podcastjának legújabb gyerekkönyves különkiadásában Bán Zsófia, Imre Eszter, Majoros Nóra, Paulik Móni és Révész Emese könyveiről Jánossy Lajos, Nagy Gabriella és Szekeres Dóra beszélgetett.

A Litera év végi rendhagyó podcastjában a szerkesztők – Greff András, Jánossy Lajos, Modor Bálint, Nagy Gabriella és Szekeres Dóra – a Litera húsz évére tekintenek vissza. A személyes emlékek felidézése mellett elmondják, ki hogyan látja, mi változott az eltelt két évtizedben a kultúrában.

Bret Easton Ellis egy évtizeden át regényírás helyett az új amerikai mentalitással, a közösségi média örömeivel és bánataival foglalkozott. De hogy kapcsolódik mindehhez Peer Krisztián és Háy János? És vajon tényleg elpuhult a magának most szót követelő generáció? A Fehér című könyv fordítójával, Sepsi Lászlóval beszélgettünk.

Isaac Bashevis Singer novelláját Básti Juli olvassa fel. A nagy erejű szöveget, amely egy érzékeny ember és a mindennapos erőszak találkozását ábrázolja, vendégünk, Dragomán György fordította sihederkorában. Volt miről beszélgetnünk.

DOKU '22 sorozatunk zárásaként Rézműves Benjámin Dániel politológus, antropológussal és Binder Mátyás történész, antropológussal Szekeres Dóra beszélgetett a romakutatás mai helyzetéről, a deprivált társadalmi rétegek lehetőségeinek fejlesztéséről, hátteréről, valamint arról, hogyan és miért kellene szociográfiát írni 2022-ben.

A Litera A meghívás fennáll című podcast-sorozatában írókat, irodalomhoz kötődő embereket kérdezünk írásról, irodalomról, életről és a világról. Legújabb vendégünk a Mély levegő című regény szerzője, Halász Rita volt. Szekeres Dóra és Nagy Gabriella beszélgetett vele. Halász Rita Mély levegő című első regénye különlegesnek számít a debütáló könyvek között: egyszerre lett a szakma által méltatott, díjakra jelölt és egyet el is nyerő és a közönség által is kedvelt és elismert kötet. Szerzője viszonylag későn került az irodalmi élet fősodrába, ha azt tekintjük, hogy nem huszonéves korától publikál – fel is merül a kérdés, hogyan és miért tért át az írásra, hiszen kívülről nézve egy kerek és gyümölcsöző művészettörténészi pálya mellett kezdett el írni. Beszélgetésünkből kiderül, hogy miért éppen az írás lett az az önkifejezési mód, amelyben megtalálja magát, amely akkora inspiráció és kihívás számára, hogy „végre valamit végigvigyen” és kiderüljön, tényleg mennyire tehetséges benne. Szóba kerülnek a gyerekkori és fiatalkori naplók és annak a paradoxona, hogy mennyire vagyunk is őszinték önmagunkkal egy olyan műfajban, amely alapvetően a saját életünk és érzéseink megmutatásáról szól, beszélünk arról, miért a barokk a kedvenc művészettörténeti korszaka és mi is az, amely igazán inspirálja a festészetben. A Mély levegő kapcsán az írástechnikai kérdéseken túl beszélgetünk arról, hogyan és miért szerette volna, hogy a könyv ne kerüljön be a #metoo-val foglalkozó művek sorába, hanem irodalmi alkotásként tekintsék, valamint érintettük azt a kérdést is, miért nehéz elvonatkoztatni sok olvasónak a művet a szerzőjétől, és mi lehet az oka annak, hogy bár Halász Ritáról/tól sok helyen olvashatunk a regény kapcsán, mégis sok szempontból titokzatos alkotóként tűnik fel előttünk. A mostani beszélgetés ebből a titokzatosságból fed fel néhány részletet, amellett, hogy megismerjük készülő új könyvének is a témáját, amelynek főszereplője újra egy nő, méghozzá egy fiktív szent, Magyarországi Szent Fruzsina.

A Kelet Kult Alkotás vs. anyaság című beszélgetéssorozata másfél év után újraindult – ezúttal Kállay Eszter és Szőcs Petra voltak a sorozat vendégei, akikkel az anyává válás folyamata mellett arról beszélgetett a moderátor Szekeres Dóra, hogyan is formálta át mindazt, amit az alkotásról gondoltak az, hogy szülők lettek.

A Litera kritikai podcastjának 31. adásában a tavalyi irodalmi Nobel-díjas, zanzibári származású brit szerző első magyar nyelvű megjelenéséről beszélget Greff András, Jánossy Lajos és Szekeres Dóra.

Bodor Ádám novelláját Básti Juli olvassa fel. Az igen sokféle értelmezési lehetőséget felkínáló, titkait maradéktalanul megfejteni sohasem engedő szövegről, amelyben "már Rejtő Jenő-i abszurditásig megyünk el" Garaczi Lászlóval beszélgetünk.

25 éve halt meg Csalog Zsolt, ez alkalomból beszélgettünk Reményi József Tamással és Soltész Mártonnal Csalog írói munkásságáról, az általa kitalált dokuportré műfajáról, alkotói módszeréről és arról hogyan vált régészből, néprajzosból íróvá. Hallgassák meg a beszélgetést!

Az Ellenben című kritikai podcastunkban a Litera kritikarovatának szerzői kortárs magyar irodalmi művekről beszélgetnek. Régóta szükségét éreztük, hogy a világirodalmi fókuszú – de időnként a magyar irodalmi vagy éppen gyermekirodalmi vizekre is kihajózó – Ahogy tetszik című, már több mint négy éve futó podcastunk mellett elinduljon egy magyar szerzők műveit kibeszélő sorozat is. A harmadik adásban Regős Mátyás Tiki című regénye került terítékre. Választásunkban inspirált minket Nagy Hilda felszólalása a Késelés Villával beszélgetésén, ahol felhívta figyelmet arra, hogy mennyire kevés átjárás van az irodalmi térfél különböző részei között. Ezért a nyár folyamán több, a KMTG műhelyében megjelent könyvet elolvastunk és ebből választottunk egy olyat, amit olvasásra, elemzésre érdemesnek találtunk. Regős Mátyás regényében egy kiskamasz fiú állít emléket egykori barátjának, Tikinek és ezen az emlékállításon keresztül nemcsak a traumáját dolgozza fel, hanem irodalmi kihívásokkal is találkozik. Bocsik Balázs első megszólalásában arra hívta fel a figyelmet, hogy őt az első olvasáskor az izgatta, hogyan bánik a regény az általa előhívott hagyományokkal, majd némi kritikai éllel megjegyezte, hogy az elbeszélő hangja bár alapvetően szépen kidolgozott, de időnként érződik benne egy felnőttebb szubjektum világkarakterizálásának törekvése. Ez a feszültség számára inkább zavaró volt, mint termékeny. Márjánovics Diána ezzel szemben nem érezte azt, hogy egy felnőtt tudásanyagát mozgatná az elbeszélő. Hangsúlyozta, hogy milyen ügyesen használja a szerző a szlenget, amely sok kortárs szövegben művin működik. Kazsimér Soma a regény húzását emeli ki: „én bevallom őszintén együltő helyemben olvastam végig”. Emellett neki az volt zavaró, hogy a regény elbeszélője, Erdős Vili néha olyan dolgokat is elmesél Tikiről, amelyről nem lehetett tudomása. Modor Bálint ellenben úgy látta, hogy ez passzol az elbeszélő megbízhatatlanságához, aki jó pár helyen mitizálja a barátját és bőven belefér ebbe a figurába az ilyen típusú empatizáló fantáziálás. A beszélgetésben terítékre kerül a regény elsőre talán nem látható feszes szerkezete, a műfaji kérdések a trauma irodalomtól a fejlődésregényig és a benne kirajzolódó férfi és női alakok közvetítette kép, és az is, hogy mit mutat meg a társadalomról és a többszörösen terhelt 2006-os évről, amikor a Fradi kiesett az NB I-ből. Hallgassák meg a beszélgetést! Regős Mátyás fotóját Vadócz Dávid készítette.

Tar Sándor jelentős író volt, akinek munkásságához ügynökmúltja miatt jó ideig csak nehezen lehetett elfogulatlanul hozzáférni. Deczki Sarolta frissen megjelent monográfiájával igen közel kerülhetünk az életműhöz. De hova tartozott Tar Sándor a magyar irodalomban? A kötet szerzőjével többek között ezt próbáltuk tisztázni.

A Könyvfesztivál díszvendégeként a héten Budapestre érkező, Nobel-díjas író művészetéről Jánossy Lajos M. Nagy Miklóssal, a Helikon Kiadó irodalmi vezetőjével, több Alekszijevics-könyv fordítójával beszélgetett. Hallgassák meg a felvételt!

Idén nem Kóspallagon, hanem Budapesten szervezték meg az Írótanyát, melynek legérdekesebb beszélgetéseit meghallgathatják a Literán. Vonnák Diánát Borda Réka kérdezte a pályakezdéséről, ukrán hátországról, versfordításról és első könyvéről.

Részben vagy teljesen elfeledett magyar írókat bemutató kötete apropóján az olvasás intim gyakorlatának szépségeiről, "bázisszerzőkről", naplókról, önéletrajzokról, Karinthy Ferencről, Thurzó Gáborról, Herczeg Ferencről és másokról beszélgettünk.

Andrej Platonov novelláját Básti Juli olvassa fel. A Szovjetúnióban újra és újra betiltott, „egyedülálló szemléletet és hangot” mutató szerző novellájáról Vonnák Diánával beszélgetünk.

A IX. Szekszárdi Magasiskola, azaz a Mészöly Miklós Akadémia Írói alkotótáborának és mesterkurzusának harmadik napján Harag Anitával Ódor János Gábor beszélgetett. A beszélgetés felvételét meghallgathatják most a Literán.

A Litera kritikai podcastjának 30. adásában rendhagyó módon egy olyan szerző művéről beszélgettünk, aki első regényével már szerepelt a sorozatban. Marlynne Robinson Jack című művéről Jánossy Lajos, Modor Bálint, Nagy Gabriella és Takáts Márk beszélgetett. Kis szünet után újra jelentkezik a Litera Ahogy tetszik című, világirodalmi kritikai sorozata, melynek 30. adásában egy olyan regényről beszélgettünk, amelynek szerzője nem először szerepel ebben a podcastban. Az amerikai regényíró és esszéista, Marilynne Robinson első, Háztartás című regényéről ugyanis már volt szó a sorozatban. Most egy 40 évvel később született mű került az asztalunkra, a 2020-ban megjelent (magyarul Mesterházi Mónika fordításában 2022-ben napvilágot látott) Jack című regény, melyet Jánossy Lajos választott beszélgetésünk tárgyául. A Magvető Kiadónál megjelent Jack a szerző Gilead tetralógiájának negyedik darabja, amelyben oldalunkon bele is olvashatnak. Ajánlójában ez olvasható: „A kortárs amerikai próza egyik élő klasszikusa Marilynne Robinson, akinek Háztartás című remekműve után legújabb regénye végre magyarul is olvasható. A Jack egy rendhagyó szerelem történetét meséli el az ötvenes évek szegregált Amerikájában. Jack Boughton, a társadalmon kívül tengődő fehér csavargó és Della Miles, a jó családból származó színes bőrű irodalomtanár rendkívüli románcában mégsem a társadalmi és törvényi akadályok a legerősebbek, hanem azok a gátak, amelyek az emberek lelkében vannak. Robinson ebben a könyvében is érzékenyen és bölcsen mutatja meg, micsoda munka és ugyanakkor váratlan ajándék az emberek között kialakuló bizalom. A magyarul is olvasható Gilead, Itthon és Lila regényekből is ismerős Jack Boughton karakterrajzán keresztül pedig felsejlik, hogyan lehet megbékélni a szégyennel, és hogy miféle súlyos teher lehet az embert meglepő kegyelem.” A beszélgetés többek között olyan kérdések körül forog, hogy milyen a regény ritmusa, banálisak-e, beckettiek vagy épp pörgősek-e párbeszédek, anakronisztikus-e ez a modernista regény, hogyan kapcsolódik be az amerikai próza modernista hagyományába és hogyan köthető Marilynne Robinson életművébe. De az is szóba kerül, hogy Don Quijotera vagy Hamletre hasonlít-e a főszereplő, mennyire reprezentálja jól az ötvenes évek fegyelmező társadalmát és kilóg-e a regény teológiai futamaiból a kereszténység ideológiai lólába

Victor Klemperer hosszú idő után magyarul újra megjelent, ma is aktuális alapművéről, a megrontott nyelvről, Goebbels szerepéről, olasz és japán párhuzamokról Cseresnyési László nyelvésszel és a könyvet kiadó Kiss Barnabással beszélgettünk.

A női testszőrzet társadalmi megítélése folyamatosan változik, és zavarba ejtő ellentmondásokhoz lehet jutni ennek vizsgálatakor. K. Horváth Zsolt társadalomtörténésszel normák, kényszerek és divatok útvesztőiben bolyongunk.

Hazai Attila novelláját Szikszai Rémusz olvassa fel. "A létezés sötét eufóriáját" felmutató novelláról Németh Gáborral beszélgetünk.

A Litera Rádióban meghallgathatják a Literatura Kálmán C. György-emlékszámának bemutatóját, ahol a tavaly elhunyt kritikusról és irodalomelmélészről Angyalosi Gergely, Rákai Orsolya, Vári György, Veres András és Ács Pál beszélgetett. Az esten Csörsz Rumen István zenélt.

A 2018-as Parti Nagy-vita volt-e az utolsó szög a kritika koporsójában? Elképzelhető-e az irodalom kritika nélkül? Miért nem olvasunk KMTG-s köteteket? Grecsó Krisztián a legjobb kortárs írónk? – Többek között ezekre a kérdésekre keresték a választ a Késelés késsel rovat kritikusai, Csete Soma, Kőszeghy Ferenc, Nagy Hilda és Modor Bálint a Késelés villával beszélgetésében. A beszélgetést Bocsik Balázs moderálta.

Az Ellenben című kritikai podcastunkban a Litera kritikarovatának szerzői kéthavonta kortárs magyar irodalmi művekről beszélgetnek. Régóta szükségét éreztük, hogy a világirodalmi fókuszú – de időnként a magyar irodalmi vagy éppen gyermekirodalmi vizekre is kihajózó – Ahogy tetszik című, már több mint négy éve futó podcastunk mellett elinduljon egy magyar szerzők műveit kibeszélő sorozat is. Az Ellenben második adásában Bartók Imre Lovak a folyóban című regénye volt terítéken. Az első évad állandó résztvevői: Bocsik Balázs, Márjánovics Diána, Kazsimér Soma és Modor Bálint. A beszélgetés moderátora Modor Bálint volt, aki először a primer olvasmányélményeikről kérdezte a résztvevőket. Az először szót kapó Kazsimér Somának ez volt az első Bartók-regény, amit olvasott, arról beszélt, hogy a Lovak a folyóban számos szereplőjéhez hasonlóan ő sem járt még Jerikóban. Utalva ezzel Bartók korábbi regényére, a Jerikó épülre, amellyel erős párbeszédet folytat a beszélgetés tárgyát képező könyv. A Lovak a folyóban szerinte egy hiperobjektum, vagyis olyan térben és időben szétoszló entitás, amelyet csupán részeiben tudunk befogadni, egészében nem, mert a regény hiába kelti azt az érzetet, hogy egy történeten fogunk végigmenni, a benne megjelenő motívumok hálozatossága és a regény labirintusszerű szerkezete mindig eltéríti az olvasót, de éppen ezért vagy éppen ennek ellenére egy roppant mód élvezetes és letehetetlen könyvnek találta. Modor Bálint amellett érvel, hogy a regény horrorisztikus keretében , amely hasonló a mottóban megidézett Lovecraft novellában is,  ott munkál ez a vágy, hogy a rengeteg motvumot a regény egybentartsa. Erre hozza fel példának a Lovak…  csúcsjelenetét, a Dream nation névre hallgató társasjáték fesztiválon történő karneváli pokol/alvilágjárást, amelyben a regény majd összes még elvarratlan szála összefut. A harmadikként megszólaló Bocsik Balázs Bartók Imre interjúkban kifejtett programjára hívja fel a figyelmet, miszerint az irodalom feladata az lenne, hogy fantáziát termeljen, ilyen például a keretben megjelenő Látogató vagy éppen a rejtélyes Tárhely névre hallgató cég is, de a regénynek majd az összes túlburjánzó motívuma, de ezeket a fantáziákat nem rendezi össze megnyugtatóan. „Azt éreztem, hogy meddig lehet a hülyéjét járatni velem, hogy itt minden mindennel összefügg.” Márjánovics Diána erre reflektálva a regény szabadságfokát emelte ki, kitért arra, hogy milyen viszonyban van az életmű korábbi darabjaival, kiemelte, hogy mennyire trükkösen játszotta ki a Jerikó épül keltette olvasói elvárásokat. Ezt az eljárást a Twin Peaks című sorozathoz hasonlította. A beszélgetésben amellett érvelt, hogy Bartók Imre ezzel a könyvével megcáfolta azt a József Attila-i tételt, hogy nem lehet „egyszerre kint s bent egeret fogni. A beszélgetésből kiderül, hogy hogyan kapcsolódik ez a regény a korai Fém és a későbbi Láttam a ködnek országát című regényekhez. Mennyire tartották horrorisztikusnak a regényben megjelenő családi idillt? Milyen párbeszédbe lép a Lovak a Kertész-életművel és ebből is kifejezetten a Kaddissal? Lehet-e ironikusnak nevezni Bartók regényírásra és a történet pilléreire reflektáló mondatait? Egyáltalán mi lehet a problémája az iróniával? Mennyiben tekinthető alkunak, lektűrösödésnek ez a könyv az eddigi életmű tükrében? De szóba kerülnek az önéletrajziság, az irodalmi életet ábrázoló kulcsregény kérdései is és az is, milyen viszonyt ápol ez a könyv Szilasi László prózájával. Hallgassák meg a beszélgetést!

A Litera irodalom és társadalom összefüggéseivel foglalkozó Egy világnézeti klub címen indult új podcast-sorozatának első adásában a művészet, azon belül is az irodalom autonómiájáról Bárány Tibor, Deczki Sarolta és Szűcs Teri vitázott.

A magyarul nemrég teljes kiadásig jutott Sandman - Az álmok fejedelme szinte példátlan vállalkozás, amely irodalmi műfajokat, magas és popkulturális utalásokat, ezer szálat, és történetekbe ágyazott történetekbe ágyazott történeteket mozgat. Képregénykutató vendégünkkel beszélgettünk róla.

Iszaak Babel novelláját Szikszai Rémusz olvassa fel. A novelláról Spiró Györggyel beszélgetünk, aki szerint egy ilyen mélységű rövid szöveghez "nagyon nagy írónak kell lenni". 

A Litera A meghívás fennáll című podcast-sorozatában elsősorban írókat, irodalomhoz kötődő embereket kérdezünk munkájukról, életről, irodalomról és a világról. Legújabb vendégünk a Literán is olvasható A mindennapok története blog szerzője, Fónagy Zoltán történész volt. Szekeres Dóra és Nagy Gabriella beszélgetett vele.

Mándy Iván novelláját a Litera új podcastsorozatának első adásában Szikszai Rémusz olvassa fel, a szövegről pedig a novellát választó Tóth Krisztinával beszélgetünk. Móricz, Camus, humor és agresszió a Teleki téren.

A Litera rendhagyó podcastjában a hónap szerzőjéről, Kőrösi Zoltán íróról Ágoston Zoltán kritikussal, a Jelenkor főszerkesztőjével és szerkesztőtársunkkal, Jánossy Lajossal beszélgettünk. A kérdező Nagy Gabriella volt.

Charlotte Delbo francia író különleges könyvéről Marczisovszky Anna fordításában a Múlt és Jövő Kiadónál megjelent Auschwitz és utána című műről Jánossy Lajos, Nagy Gabriella és Szekeres Dóra beszélgetett a Litera kritikai podcastjának 29. adásában.

Nádas Péter íróval azokról a könyvekről beszélgettünk, amelyek voltaképp a túlélésért szavatoltak a rendszerváltás előtti években, amikor a szabadsághiányhoz a fontos művekhez való hozzáférés nehézségei is hozzátartoztak.

A Litera A meghívás fennáll című podcast-sorozatában írókat, irodalomhoz kötődő embereket kérdezünk munkájukról, életről, irodalomról és a világról. Legújabb vendégünk E. Csorba Csilla volt. Szekeres Dóra és Nagy Gabriella beszélgetett vele. Sorozatunk legújabb vendége E. Csorba Csilla művészettörténész, múzeulógus, a Petőfi Irodalmi Múzeum tiszteletbeli főigazgatója, aki 2005 és 2016 között volt az intézmény főigazgatója, nevéhez köthető gyakorlatilag a múzeum felvirágzása, ebben az időszakban lett ugyanis a PIM nemcsak a klasszikus, hanem a kortárs magyar irodalom egyik legpezsgőbb találkozóhelye, számos kiállítás, beszélgetés, felolvasás, koncert, fesztivál és performansz valósult meg a múzeum falai között – volt olyan év, amikor több száz, naponta és egy időben több is. Találkozásunk apropója, hogy Csorba Csilla január 3-án ünnepelte 70. születésnapját. Bár Budapesten született, de családjával Bakonysárkányban éltek, születése után is oda tértek vissza, és egészen 1956-ig éltek ott, akkor a család Kisbérre költözött, itt kezdte iskoláit, majd innen kerültek Budapestre, Pestszentlőrincre édesapja munkája miatt. Pestszentlőrinc, ahol évtizedekig élt, fontos része az életének, ahogy az is, hogy kert, valamilyen zöld vegye őt körül. A klasszikus, polgári nevelés (zenei tanulmányok, francia nyelv, balett) ellenére szülei jogi pályát szántak neki, ő mégis a bölcsészetet, azon belül is a történelem és a francia szakot választotta, 1975-ben diplomázott az ELTE-n. Ekkor már megszületett első gyermeke, lánya, mellette pedig elkezdte a művészettörténet szakot is. Elmondása szerint kamaszként és fiatal lányként nem volt lázadó alkat, ebbe belejátszott, hogy igen fiatalon ismerte meg férjét, Erdődy Gábort, és fiatalon is vált édesanyává. De később, már kisgyerekes anyaként – sokszor a kislányát is magával vitte – intenzíven részt vett a nyolcvanas évek pezsgő alternatív és ellenálló kulturális életében. Rengeteg művészi és szakmai kapcsolata ezekre az évtizedekre nyúlik vissza. A diplomázás után került a Petőfi Irodalmi Múzeumba, ahol először muzeológusként, majd 1983–1996 között a Művészeti Tár főosztályvezetőjeként dolgozott, 1977-től több éven át a Magyar Fotóművészek Szövetsége ösztöndíjasa volt. Ekkor kezdett fotótörténettel foglalkozni, 2007-ben alapító tagja volt a Magyar Fotótörténeti Társaságnak, amelynek jelenleg is elnöke. Tudományos érdeklődésének előterében a XIX–XX. századi magyar képzőművészet és fotótörténet áll; számos könyvművészeti, kultúrtörténeti és fotóikonográfiai tanulmány, forrásértékű fotóművészeti monográfia szerzője, többek között a magyar fotótörténet női fotográfusainak kutatója. Több olyan fotográfus nő életművének felkutatásában vett részt, akiknek alakja mára szinte a teljes ismeretlenség homályába vész, pedig koruk nagy tehetségű, meghatározó művészei voltak. Bár Csorba Csilla szakmai és főigazgatói tevékenysége nagyon sokak számára ismert, ahogy az a szakemberekkel lenni szokott, ő magánemberként szeret a háttérben maradni – a beszélgetésből most azonban sok mindent felfed magáról. Kiderül például, hogy könnyen tud-e nemet mondani és rajongó típusnak tartja-e magát, hogy hogyan áll a megbocsátással, mit bánt meg anyaként, valamint hogy mit szóltak konzervatív szülei a hetvenes évek elején, amikor későbbi férje hosszú hajjal, szakállal, saruban első ízben megjelent náluk.

Gelencsér Gábor filmtörténésszel olyan filmek és hozzájuk kapcsolódó írott művek nyomába eredtünk, amelyek magukba zárják a magyar történelem 89 előtti, letűntnek hitt, mégis velünk élő korszakának levegőjét, alakjait és mentalitását.

Új kritikai podcast indul a Literán Ellenben címmel, amelyben a Litera kritikusai kéthavonta kortárs magyar irodalmi művekről beszélgetnek. Az első adásban Bocsik Balázs, Kazsimér Soma, Márjánovics Diána és Modor Bálint beszélgetetett Vonnák Diána Látlak című novelláskötetéről. Hallgassák meg a beszélgetést!

Amint ez a Libertalia című kötetből kiderül, kalózok alakították ki az újkor legdemokratikusabb korai közösségeit. Miklós Tamással filozófussal beszélgettünk.

Karl Ove Knausgård norvég író tetralógiájának első részéről, az A. Dobos Éva fordításában a Magvetőnél nemrég megjelent Ősz című műről Greff András, Modor Bálint és Nagy Gabriella beszélgetett a Litera kritikai podcastjának 28. adásában.

A Litera Kritikai podcastsorozatának különkiadásában a karácsonyi gyerekkönyvkínálatból válogattunk: Kiss Judit Ágnes, Kiss Noémi, Marék Veronika, Ruff Orsolya és Tóth Gyula Gábor könyveiről Szekeres Dóra, Greff András, Jánossy Lajos és Modor Bálint beszélgetett.

Rachel Cusk brit-kanadai regényíró trilógiájának első darabjáról, a Kada Júlia fordításában a Park Kiadónál idén megjelent Körvonal című regényről Modor Bálint, Szekeres Dóra és Greff András beszélgetett a Litera kritikai podcastjának 26. adásában.

Fekete Éva 1974-ben készült el Lukács György-életrajzával, amely végül csak néhány hete jelenhetett meg. Az okokról, Lukács alakjáról és irodalmi kötődéseiről Bán Zoltán Andrással és Kőszeg Ferenccel beszélgettünk.

A Litera A meghívás fennáll című podcast-sorozatában kortárs szerzőket kérdezünk készülő vagy már megjelent könyveikről, írásról, életről, világról. Mostani vendégünk Pallag Zoltán volt. Szekeres Dóra és Nagy Gabriella beszélgetett vele.

Az Európa Könyvkiadó ismét megjelentette Kádár Erzsébet novelláit. Az írónő egykor megnyerte a Nyugat novellapályázatát, neve mégis feledésbe merült. A Litera Ahogy tetszik című, kritikai podcastjának 25. adásában a Litera szerkesztői beszélgetnek róla és írásairól.

Philippe Sands Kelet-nyugati utca című könyve az elmúlt évek egyik legizgalmasabb megjelenése: egyszerre történelemkönyv, család- és jogtörténet Kelet-Európából, középpontjában a nürnbergi perrel. Hegedűs Arno nemzetközi jogásszal beszélgettünk róla.

Goran Vojnović Jugoszlávia, édes hazám című regényét Rajsli Emese fordításában a Typotex Könyvkiadó adta ki 2020-ban. A Litera Ahogy tetszik című, kritikai podcastjának 24. adásában Greff András, Jánossy Lajos, Modor Bálint és Szekeres Dóra beszélget róla.

Alan Watts A zen útja című, magyarul nemrég újra megjelent könyve alapmű a zen buddhizmus, illetve a japán művészet és mentalitás nyugati megértésének történetében. A könyvről Ferber Katalinnal, több nagyszerű, Japánról szóló munka szerzőjével beszélgettünk.